Ha a következő napokban nem lesz újabb ragadós száj- és körömfájásos eset, akkor jó remény van arra, hogy sikerült a kisbajcsi telepen belül tartani a vírust. A ragadós száj- és körömfájás mellett is egyre szaporodó járványok rámutatnak arra, hogy az utóbbi időben anyagi forrásaiban meggyengült, de most is erőn felül teljesítő hatósági állatorvosi rendszert meg kell erősíteni.
Még nem szabad fellélegezni, de nagyon jó esély van arra, hogy sikerült izolálni a ragadós száj- és körömfájás vírusát, ugyanis nincs újabb megbetegedés, és bizonyított gyanú sem – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Ilyenkor persze keringenek különböző „mendemondák”, mindenki mindent gyanúsnak lát, amit korábban nem, de ez nem is baj, mert az emberek nagyon résen vannak, mindent jeleznek, és az állategészségügyi hatóság mindent kivizsgál. Most viszont múlt csütörtök óta nincs új kitörés, ami biztató.
Ez azt jelenti, hogy jó esélyeink vannak arra, hogy ne is legyenek újabb megbetegedések, és ha ez így marad, akkor a tiltásokat is szép lassan el lehet kezdeni feloldani. A Nébih honlapján kedden fellelhető információk szerint Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében március 7-én a fogékony állatfajokra elrendelt forgalmi korlátozást március 12-e éjfélig meghosszabbították, Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyékben a szarvasmarhák esetén a forgalmi korlátozást szintén március 12-e éjfélig hosszabbították meg.
Ezekben a vármegyékben a sertések azonnali vágásra történő belföldi szállítása már engedélyezett, minden más célra történő belföldi mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad 2025. március 17-ig. Ugyancsak a fenti vármegyékben más fogékony fajok így a juh, a kecske, a vízibivaly, a vadon élő párosujjú patások azonnali vágásra történő belföldi szállítása engedélyezett, minden más célra történő belföldi mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad március 17-ig.
A többi vármegyéből – vagyis a Dunántúl és Pest vármegye kivételével máshonnan – egyelőre kizárólag az EU-tagállamokba és harmadik országokba irányuló szállításokra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi korlátozások vannak érvényben. Továbbra is tilos a fogékony állatfajok harmadik országokba, illetve más EU-tagállamba történő kiszállítása. Viszont ha nem terjed tovább a járvány, akkor ezeknek a korlátozásoknak a fokozatos feloldása várható.
A lengyelek bekeményítettek
Még korai, de nagyobb kérdés, hogy azok az országok mikor enyhítenek, amelyek a járvány megjelenése hatására importstopot vezettek be Magyarországgal szemben, élő állatra, húsra és tejre. Az uniós országok közül Lengyelország és Csehország jelzett ilyet, rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Izrael, Japán, Mexikó, Moldova, Oroszország, Szerbia és Szingapúr vezetett be korlátozásokat.
A két jelzetten kívül Európa nagy része azért nem is reagált, mert most nem lehet exportra szállítani, nincs mit letiltani. Ha pedig valóban elmúlik a járványveszély, és már a korlátozások feloldása kerül napirendre, akkor Wagenhoffer Zsombor szerint nagy szerepe lesz annak, hogy az adott állam kormányával milyen Magyarország kapcsolata. Ebből a szempontból optimizmusra adhat okot, hogy Szerbiával, Izraellel és Szingapúrral is kifejezetten jó a viszony, és ezek fontos piacok.
Érdekes ugyanakkor, hogy a lengyelek még UHT-tejet is korlátozás alá vették, pedig nyilvánvaló, hogy abban a vírus nem fordulhat elő, mert a hőkezelés elpusztítja.
Ettől függetlenül a MÁSZ ügyvezető igazgatója bízik abban, hogy amikor már a feloldásokról kell tárgyalni, minden érintett ország belátja, hogy a magyar hatóság mindent megtett és felszámolta a járványt.
Wagenhoffer Zsombor kiemelte az állategészségügyi szervek, a hatósági állatorvosok és az állattartók együttműködését. Mint mondta, ilyenkor emberileg nehéz feladat megtenni, amit szükséges, hiszen az érintett telepen egytől egyig le kell ölni az állatokat. Ezt fegyelmezetten végrehajtják, ahogy minden egyebet, amit a járvány felszámolása érdekében meg kell tenni.
A ragadós száj- és körömfájás apropó lehet az erősítésre
Ha ennyivel megúsztunk, akkor nagyon megköszönhetjük azoknak, akik ott voltak, hogy nem terjedt tovább a betegség – fogalmazott. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a hatósági állatorvosi rendszert meg kell erősíteni.
Nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra jellemző, hogy egyre inkább felütik a fejüket a járványok. A hatósági állatorvosi rendszer Magyarországon egy jól szervezett, mondhatni félkatonai szolgálat, amelyik rendezettséget és jól képzett szakembereket követel meg. A MÁSZ ügyvezető igazgatója szerint azonban az utóbbi időben a szakemberekből sokakat elvesztettünk, mert már nem annyira vonzó ez a pálya. Ezen kellene változtatni, meg kell adni hozzá a szükséges anyagi forrásokat, mert az elmúlt időszakban inkább ezek szűkülése volt a jellemző.
Erősíteni kellene a hatósági állatorvosi jogköröket is, a járványvédelmet pedig az állattartóknak szintén komolyan venni. Utóbbi a sertés és a baromfi esetében az afrikai sertéspestis, és a madárinfluenza következtében egyre jellemzőbb, és nyilván a szarvasmarhatartók is érzik a helyzet komolyságát.
Arról, hogy hogyan került be a vírus a kisbajcsi telepre, egyelőre nincs pontos információ, így olyan sincs, amely valami kiugró mulasztást egyértelműsítene. A németországi esethez képest itt annyiban más a helyzet, hogy ott jóval kisebb volt az állatlétszám, kisebb volt az emberek mozgása, tehát elvileg könnyebb lett volna kideríteni, de így sem sikerült megállapítani, hogy honnan került oda a vírus. Amelyik egyébként – ahogy a neve is utal rá – rendkívül ragályos, emberi ruházatra, bármilyen eszközökre, gépre rátapadva tud terjedni.
A kisbajcsi telepről annyit lehet tudni, hogy egyiptomi fejők dolgoznak ott, és az is kiderült, hogy az oda bekerült vírus szerotípusának 2018-ban pakisztáni, 2024-ben pedig törökországi előfordulása volt, de nem az, mint a német szerotípus volt.
Forrás: Világgazdaság
