Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában összefoglalja a laboratóriumban tenyésztett hús előállításával kapcsolatos legfőbb aggodalmakat, kiemeli a valós veszélyforrásokat és szembeállítja a hangoztatott ígéreteket a jelenlegi megoldhatatlan kihívásokkal.
A laboratóriumban előállított, úgynevezett tenyésztett húsok előállítását megcélzó iparági beruházások annak ellenére zuhannak, hogy már több vállalat is kérelmezte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál (EFSA) a laboratóriumban tenyésztett hús előállításának engedélyezését. Ez a befektetések terén tapasztalt visszaesés olyan kihívásokból ered, amelyek jelenleg nehezen megoldhatónak tűnnek.
A tenyésztett marhahúsra vonatkozó első uniós kérelem
Miután a francia start-up cég, a Gourmey 2024 nyarán a libamáj- és kacsahús helyettesítő, laboratóriumban tenyésztett termékeinek forgalomba hozatal előtti engedélyezését kérte az EU, Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatóságaitól, az Aleph Farms pedig laboratóriumban termesztett marhahúsának forgalomba hozatalára nyújtott be kérelmet még 2023-ban a svájci és brit szabályozó hatóságokhoz, most a Mosa Meat holland cég követte a példájukat.
A tenyésztett húsok előállításának úttörőjeként ismert holland vállalat − amely cég 2013-ban megalkotta a világ első laboratóriumban tenyésztett hamburgerét − benyújtotta első, új élelmiszerként (Novel Food) történő elismertetésére vonatkozó kérelmét az Európai Bizottsághoz a tenyésztett marhahús zsírjára vonatkozóan. Ez a Mosa Meat első forgalomba hozatali engedélyezés iránti kérelme az Európai Unióban és az unió legelső, a tenyésztett marhahúsra vonatkozó beadványa.
A Mosa Meat azon döntése, hogy a tenyésztett zsírral kezdi az elismertetést Európa egyedülálló szabályozási keretét tükrözi. Ellentétben az olyan országokkal, mint Szingapúr, ahol teljes termékeket értékelnek, az EFSA minden egyes új összetevőt külön-külön értékel. Az észlelt és a feltételezett kockázatok, valamint ezeket a mesterséges úton előállított termékeket övező természetellenesség érzete azonban továbbra is szkeptikussá teszi a fogyasztókat a személyes előnyökkel kapcsolatban.
Egészség és biztonság, elővigyázatosság kérdése
A szkepticizmus különösen a laboratóriumban termesztett termékek lehetséges egészségügyi hatásaival kapcsolatos folyamatos aggodalmaknak tudható be és egyes országok ezen típusú termékek értékesítésének betiltása vagy az elővigyázatosság elvére való hivatkozás mellett döntöttek. A FAO és a WHO 2023-ban közzétett négy jelentése közül az elsőben 53 lehetséges egészségügyi kockázatot azonosított a tenyésztett húsokkal kapcsolatban, amelyek közül néhány jelentős kockázatnak minősül. Ezek közé tartozik a rákos sejtek potenciális felszaporodásának a veszélye és az emberi endokrin rendszerbe való beavatkozás.
Valójában számos ellentmondás jellemzi ezen termékek előállítását, például a hormonok és antibiotikumok használata területén. Az izomsejtkultúrákról szóló legátfogóbb áttekintés megerősíti, hogy a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása során a sejtek szaporodásához különböző anabolikus faktorokra, mint például növekedési hormonokra (GH) és inzulinszerű növekedési faktorokra (IGF), valamint hipertrófiás növekedési faktorokra, például androgénekekre, különösen a tesztoszteronra van szükség, amelyek az in vitro körülmények között növelik az izomtömeget.
Ezeket olyan bioreaktorokban használják, ahol a környezet lényegesen gazdagabb anabolikus faktorokban, mint a növekvő állati szervezet, mely által a természetesen úton előállított faktorok mennyisége alacsonyabb. Ezenkívül bizonyos, a mesterséges előállítás során keletkező melléktermékeknek az emberi szervezetben való viselkedése továbbra is ismeretlen.
A különböző növekedési faktoroknak és hormonoknak az izombiomassza abnormális sejtnövekedésének kiváltására és felgyorsítására – különös tekintettel a sejtburjánzás mechanizmusára − történő felhasználása a bioreaktorokban komoly aggodalomra ad okot a szakértők körében az ellenőrizetlen mutációk fokozott kockázata miatt. Valódi aggodalomra ad okot, hogy ezek a bioaktív molekulák megzavarhatják az emberi anyagcserét és potenciálisan kiválthatják a rákos megbetegedések kialakulását.
A hagyományos állattenyésztésben az olyan hormonok használata, amelyet jelenleg a laboratóriumi hústermelésben alkalmaznak Európában már több mint 40 éve tiltott, ami rávilágít az iparág számos ellentmondásának egyikére. Hasonlóképpen megemlítendő az antibiotikumok használata, amelyek felhasználását az elmúlt évtizedben több mint felére csökkentették az állattenyésztésben, ehelyett azoknak a használata a szintetikus hústermelésben terjedt el, gyakran gombaölő szerekkel kombinálva. Ezek a gyakorlatok további kérdéseket vetnek fel a laboratóriumban tenyésztett hús biztonságával és fenntarthatóságával kapcsolatban.
A laboratóriumban tenyésztett hús környezeti hatásai
Ami a laboratóriumban tenyésztett hús környezeti hatását illeti, a meglévő életciklus-értékelések (LCA-k) a rendkívül szkeptikus és a kifejezetten optimista következtetések széles skáláját mutatják be. Míg a laboratóriumban tenyésztett hús a hagyományos húsok környezetbarátabb alternatívájának tűnhet, addig elmondható, hogy az iparág továbbra is gyerekcipőben jár és a rendelkezésre álló információk jelentős hiányosságokkal rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy a nagyobb fenntarthatóság ígéretei két alapvető feltételen alapulnak: a nagyüzemi gyártáson és a megújuló energia felhasználásán. Olyan feltételeken, amelyeket eddig még senki sem tudott teljesíteni.
Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a 2012-es kezdeti elméleti számítások óta megjelent legújabb tanulmányok újraértékelték az élelmiszer-előállítás e módszerének tényleges környezeti hatását. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékek környezeti lábnyoma meghaladhatja a hagyományos állattenyésztését, és a természetes úton előállított húshoz képest 10-50-szer nagyobb hatással járhat, elsősorban a sejtek tenyésztéséhez használt bioreaktorok energiaigényes jellege miatt.
A FAO becslései szerint a globális húsfogyasztás 2030-ig várhatóan 14%-kal fog növekedni. Ha ezt a többletigényt kizárólag laboratóriumban tenyésztett hús előállításával akarnák kielégíteni, és ezzel gyakorlatilag leállítanák a hagyományos hústermelést, akkor közel 150 000 bioreaktor építésére lenne szükség. A legjobb forgatókönyv esetében ennek környezeti hatása több mint kétszerese lenne annak, mintha ezt a keresletet a hagyományos állattenyésztés révén elégítenénk ki.
Egy új tanulmány szerint a növények felhasználása a laboratóriumban tenyésztett hús alapanyagaként nem javítja jelentősen a földhasználat hatékonyságát a hagyományos hústermeléshez képest, különösen, ha figyelembe vesszük a vetésforgót és az energiaszükségletet. A napenergia integrálása sem csökkenti jelentősen a földhasználatot a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása során, ami tovább nehezíti és komplikáltabbá teszi az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket.
A precíziós fermentációval a sejtek laboratóriumi körülmények közötti növekedéséhez szükséges táptalaj-alapanyagot lehet előállítani, azonban a precíziós fermentáció nagymértékű bővítése komoly kihívásokkal néz szembe, beleértve a globális fermentációs kapacitás elégtelenségét és a magas termelési költségeket. (Megjegyzés: Precíziós fermentációs eljárás során géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat − élesztőgombákat, gombákat, baktériumokat, algákat − használnak fel különféle anyagok, például fehérjék előállítására.) A bioreaktorban történő felhasználásra szánt aminosavak tisztasága és finomítása, valamint a fermentációs folyamatok vízigényes jellege további nehézségeket okoz a fenntartható laboratóriumi hústermelés megvalósításában.
A laboratóriumban tenyésztett hús előállítását hátráltató egyéb kihívások
Egy másik jelentős kihívás a hagyományos húsok textúrájának és ízének reprodukálása, mivel a jelenlegi laboratóriumban tenyésztett hústermelési módszerek olyan izomrostokat eredményeznek, amelyek nem tudják utánozni a hagyományos húsdarabokra jellemző összetett szerkezetet. Továbbá a laboratóriumban tenyésztett hús tápértékének, különösen mikrotápanyag-összetételének és általános egészségügyi hatásainak értékelése továbbra is kulcsfontosságú a további kutatások és technológiai fejlesztések szempontjából.
Óvakodjunk a laboratóriumban termesztett termékek társadalmi-gazdasági hatásaitól!
És mi a helyzet azokkal a lehetséges negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal, amelyek akkor léphetnek fel, ha az emberiséget laboratóriumban tenyésztett, mesterséges élelmiszerekkel kívánjuk táplálni a természetes forrásokból származó, természetes úton előállított élelmiszerek helyett, megszakítva ezáltal a kapcsolatot az emberek és az állattenyésztés, a mezőgazdaság vagy a halászat között? Ez a civilizáció egyik alapvető folyamatát dehumanizálhatja, a hagyományokat és a kulturális örökséget megkárosítva.
Ennek az elmozdulásnak a pusztító következményei különösen jelentősek lehetnek a világ legszegényebb régióiban, mivel az élelmiszeripari hatalom néhány, már most is gazdag elit kezében összpontosulhat. Ez aláásná az agrotechnológia előrehaladását is, amely az elmúlt 70 évben bizonyította, hogy képes táplálni egy olyan népességet, amely több mint 5 milliárd emberrel nőtt, így elvonja a világ fenntartható táplálásának felelősségét.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
