
Tavaly decemberben az EU Bizottságának elnöke az európai gazdák és polgárok előzetes tájékoztatása és velük való konzultáció nélkül írta alá a Mercosur-országokkal a szabadkereskedelmi egyezményt. Nem először fordul elő, hogy rólunk döntenek nélkülünk!
A megállapodás politikai része akkor léphet hatályba, ha azt megszavazza az Európai Parlament, majd az EU Tanácsában legalább 15 ország kormányfője támogatja, és ezek az országok az EU népességének legalább 65 százalékát képviselik. Végül a tagállamok parlamentjeinek is meg kell szavazniuk az egyezményt. A csavar az, hogy a szerződés kereskedelmi részének ratifikálásához elég, ha a Tanács rábólint, ahhoz nem kell a tagállamok parlamentjeinek szavazata. Ezt ugyanakkor az EU lakosságának legalább 35 százalékát képviselő tagállamokból egy ún. blokkoló kisebbség megakadályozhatja!
A szerződés jelenlegi tartalmát a gazdák nemzeti és európai szervezetei egyaránt támadják, miközben a tagállamok egy részének aktuális kormánya (pl. a német, a spanyol, a svéd vagy a lett) mielőbb ratifikálni szeretné. Magyarországon is ez a helyzet, vagyis a kormány szerint többet hoz, mint visz ez a megállapodás, ezért nem lép fel ellene, miközben a gazdáknak erről más véleményük van. Mi úgy gondoljuk, hogy a baromfi-, a húsmarha- és a mézágazatunk számára káros hatásai lennének az unió piacaira vámmentesen beáramló húsoknak és méznek. Arról nem is beszélve, hogy a Bizottság minden ígérete ellenére nincsenek meggyőző garanciák kidolgozva arra, hogy az EU piacaira érkező termékek előállítása során az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásokat betartották. A Bizottság a gazdák kárainak kompenzálására 1 milliárd eurót tervez elkülöníteni, de ennek részleteit nem hozta nyilvánosságra, ezért ezzel kapcsolatban még sok a kérdőjel és a bizonytalanság.
Jelenleg mintegy 200 ezer tonna marhahús érkezik évente az EU-ba kedvezményes, vagyis 20 százalékos vámmal, ez az ún. Hilton-kvóta. A kedvezményes vámot az átmeneti 5 évben 7,5 százalékra, majd ezt követően nullára csökkentik. A kvóta mennyiségét 99 ezer tonnával közel 300 ezer tonnára fogják növelni, ami az uniós éves marhahúsfogyasztás mintegy 5 százalékát teszi majd ki. Ennél is nagyobb baj, hogy a Hilton-kvótával a legdrágább, elsőosztályú húsrészeket exportálják, amik az EU-ban éppen a legértékesebb szegmensben okozhatnak árcsökkenést, és ez az egész marhahúspiac és a marhahizlalás jövedelmezőségére hatással lesz.
A világ eddigi legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét – amely az EU 27 tagállama és Dél-Amerika 4 legjelentősebb agrárgazdaságával rendelkező országa között jönne létre – a jelenlegi formájában Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Hollandia, Írország nem támogatja, és Olaszországnak, Belgiumnak is komoly fenntartásai vannak. A hatálybalépés blokkolásához az EU lakosságának 35 százalékát kitevő tagállami összefogásra van szükség. A mérleg nyelve az olaszok lehetnek mint az EU 3. legnépesebb és 3. legnagyobb gazdasággal rendelkező országa.
Fontos volna, hogy az európai gazdák, köztük mi is, minden lehetőséget megragadjunk az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás mezőgazdasági fejezetének újragondolására, elsősorban a minőségi garanciákat illetően. Elegünk van a kettős mércéből, és abból az álszent politikából, hogy az európai gazdákkal akarják a Földet megmenteni, közben egyenlőtlen versenybe kényszerítve ellehetetlenítik őket.
Minden erről szóló hírrel ellentétben még nem lejátszott meccs az EU és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Ez és Ukrajna majdani (áthallással és anélkül) esetleges uniós csatlakozása olyan kettős nyomás alá helyezné az EU agráriumát, amitől az megroppanhat. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire látunk tisztán ebben a helyzetben, és mennyire engedjük, hogy meg- vagy félrevezessenek bennünket!
Dr. Wagenhoffer Zsombor