Idén a szokásosnál korábban kezdődött az őszi árpa betakarítása. A legújabb előrejelzések szerint a világ gabonatermesztése nő, azonban az Európai Unióé csökken a tavalyi mennyiségekhez képest. Idén kevesebb fejfájást okozhat az orosz és ukrán termény. Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt. Takarmányipari szakemberek osztották meg velünk eddigi tapasztalataikat és véleményüket a várható piaci helyzetről.
Az USDA a júniusi becslését kissé visszakorrigálta az előző havihoz képest, de az így közzétett 790 millió tonna is meghaladja a tavalyi össztermést – osztja meg lapunkkal a legfrissebb adatokat a globális búzapiacról Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára. Ebből az orosz és ukrán búza kevesebbet fog kitenni, mint az előző évben, és mérsékeltebb hatással lesz az Európai Unió piacaira. Az orosz búza termésmennyiségére a tavalyi 91 millió helyett 83 milliót, az ukránra a 23 millióhoz képest idén csupán 19,5 milliót jeleznek előre. Ennek a nagyobb részét hagyományos piacokra szállítják a tengeri kikötőkön keresztül. Jelentősebb tétel Spanyolországba és Olaszországba érkezhet, de bizonyos mennyiség fölött automatikusan életbe lép az ún. védintézkedés, ami ismét vámkötelessé tenné az ukrán gabonát, emellett azt is látjuk, hogy jelenlegi árával nem versenyképes a magyar terménnyel szemben.
ÁTLAGOS GABONATERMÉS VÁRHATÓ IDÉN
A Strategie Grains az Európai Unióban 4 millió tonnás csökkenést prognosztizál (127,8 millió tonna), és az Egyesült Királyságban is gyengébb termést várnak, 13,9 helyett 10,3 millió tonnát. Magyarországra 5,3 millió tonnát jósolnak, ami a tavalyinál kevesebb mennyiség, a minőséget pedig egyelőre nehéz megjósolni. A betakarítások itthon és az Unióban egyaránt (a szokásosnál korábban) megkezdődtek, de hivatalos hazai terménybecslés még nem született, a vélemények pedig nagyon megosztók. A legtöbben az alföldi megyékben gyengébb termést várnak, de néhányan pozitívan látják, és 7-8 tonna átlagterméssel számolnak. Pótsa Zsófia szerint nem kimagasló, de minimum átlagos év áll előttünk a termésmennyiségek tekintetében. Idén mindössze 864 ezer hektárról fogunk búzát betakarítani, őszi árpát 259 ezer hektárról, repcét 174 ezer hektárról. A kukorica vetésterülete a vártnál magasabb, 874 ezer hektár, a napraforgóé 679 ezer hektár.
JÓ ÁRPAHOZAMOK, ÁTLAGNÁL JOBB A MINŐSÉG
A dunántúli régióban viszonylag jó terméseredmények születtek árpából, de az eltérő időjárási körülmények miatt jelentősebb különbségek vannak. Nem ritka a 8-10 tonnás termés, de vannak térségek, ahol csupán 5 tonnát sikerült betakarítani hektáronként. A sok csapadék miatt helyenként a minőség gyengébb lett, de összességében a hektoliter súlyok jobbak az előző évekhez képest – osztja meg lapunkkal Balassa Gergely, a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője.
A hazai takarmánytermelés csökkenő tendenciája idén átcsap növekedésbe, míg az uniós takarmánygyártásban ennek az ellenkezőjét látjuk, 0,5%- os mérséklődést jeleztek előre.
TÖBB BAROMFI-, KEVESEBB SERTÉSTAKARMÁNY KELL IDÉN UNIÓS SZINTEN
Bár némileg kevesebb a tavalyinál, így is bőségesnek mondható az uniós nyitókészlet búzából, emellett árpából és kukoricából is átlagos készletekkel fordulunk rá a szezonra. Állatfajok szerinti takarmánymegoszlásban is történnek változások. A nagy baromfitermelő országoknak köszönhetően (Portugália, Olaszország, Spanyolország), akik kilábaltak a madárinfluenza-járványból, az ágazat takarmány-előállításában növekedés várható, míg a sertéstakarmány esetében 1,5%-os csökkenést prognosztizálnak – követve az állománycsökkenéseket Európa-szerte. Hazánkban a baromfi takarmányban szintén csökkenést, de a sertéstakarmányban enyhe növekedést várhatunk, a szarvasmarhatakarmány mennyisége pedig stagnál.
MÉG KIVÁRNAK A NAGY VEVŐK
Kulik Zoltán szerint a tőzsde nem úgy reagált, ahogy a szakemberek gondolták. Amikor az előrejelzések nem változnak, a piac stagnál. Ehhez képest most egy erős mélyrepülés látható a meghatározó nemzetközi tőzsdéken. A búzában jelenleg visszatértek a 2019-es árak. Valószínűsíthetően a különböző alapok pozíciózárásai generálhatják a zuhanást. Az aratás megkezdésével és az első beltartalmi értékek megjelenésével a hazai piaci árak nagyokat tudnak ugrálni. A májusi emelkedést követően várhatóan némileg vissza fog korrigálni az ár minden egyes termény esetében.
AZ ÁLLATTENYÉSZTŐK KÖZÜL SOKAN SZERETNÉNEK BERUHÁZNI
Az európai változásokat most lehetne meglovagolni. Bár a hús és a tej fogyasztói igényei mérséklődnek, a nyugat-európai termelési potenciál annál is intenzívebben csökken. Ha ügyesen használjuk ki a lehetőségeket, a bő egy évtizede tartó tendencia akár meg is fordulhat, és növekvő pályára állhat a hazai állattenyésztés. A csökkenő kamatkörnyezet és a várható pályázati kiírások élénkítik az állattenyésztők beruházási kedvét, a Vitafort partnerei közül 10-ből 8 tervez az elkövetkező két évben nagyobb méretű fejlesztést gazdaságában – avat be minket a vezérigazgató.
A hazai takarmányipar átment az elmúlt évek piaci nehézségei által okozott stresszteszten, és a jelenlegi árkörnyezet, valamint a kamatcsökkenés segítik az eredményes működést.
A VÁRTNÁL KISEBB LETT AZ ORSZÁGOS TERMÉS ÁTLAG BÚZÁBAN
A gabonatermesztők túlzásnak tartják az uniós (MARS-rendszer szerinti) 5,4 tonna/hektár átlaghozambecslését a búza tekintetében, például az Alföld egyes részein gyenge hozamú régiók is találhatók. A legfrissebb, a területalapú támogatások adataival és a SAPS-sal korrigált becsült vetésterületek a búza és az árpa tekintetében 83 és 55 ezer hektárral kevesebb területet mutatnak a korábbi becslésekhez képest. Az is megfigyelhető, hogy a gabonák exportja az elmúlt időszakban felgyorsult, és jelentős volumenek hagyták el országunkat – tájékoztat Bustyaházai László, az UBM takarmányüzletágának vezetője. Ez azt eredményezi, hogy az előzetes átmenőkészlet-kalkulációkat is alacsonyabb mennyiségre kell rakni. Összességében elmondható, hogy a hazai aratási szezon után a gabonamérleg lehetőséget fog adni arra, hogy a hazai igények kielégítése mellett jelentős exportalap is képződjön. Európai szinten érdekes adat lesz az aszály okozta oroszgabona-kiesés tényleges száma, melynek hatása volt a gabonák áremelkedésére, de azt az elmúlt 3 hétben korrigálta a piac.
ROMLIK A NYUGAT-EURÓPAI HÚSFELDOLGOZÓK KAPACITÁSKIHASZNÁLÁSA
A hazai állattartók a kialakult piaci árak miatt optimistábbak az elmúlt 10-20 évhez képest. Bustyaházai László szerint viszont csalóka a kép, ez csupán a vihar előtti csend is lehet. Ugyanis Európában nincsenek gazdasági egyensúlyban az élelmiszeripari kapacitások és a termelés, az európai fogyasztás, az európai feldolgozóipar exportvolumenei és piacai.
A német sertés tőzsdei árindikációját már nemcsak a kereslet-kínálat határozza meg, hanem a nagy feldolgozó cégek kapacitáskihasználási nyomása is. Már az elmúlt 2 évben tapasztalható ez a trend az élő sertés árának kialakításában. Fontos negatívan befolyásoló tényező lehet a kínai exportpiac helyzetének alakulása is. Annak ellenére, hogy az európai csirkefeldolgozás nagy volumene tompítja a kereslet-kínálat-kapacitás-fogyasztás négyes hatását, idén a fenti folyamatok elérték a baromfi ágazatot is. Lengyelországban – ahol az elmúlt években kiemelkedően nőtt a baromfiipar vágási kapacitása – európai szinten az egyik legmagasabb élőcsirke-ár alakult ki.
Bővebben a témáról a Magyar Állattenyésztők Lapjának júliusi számában olvashatnak
