A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete az elmúlt hetekben országos szakmai előadássorozatot szervezett, amely nagy érdeklődést váltott ki a tenyésztők körében. Bognár László ügyvezető igazgató és Sebők Tamás küllemi bíráló, területi igazgató előadásainak fő témái az alkalmazott genomika, a tenyészértékbecslés legújabb ismeretei, valamint a funkcionális küllemi tulajdonságok, a hasznos élettartam és a tejtermelés összefüggései voltak.
Bognár László a genetika alapjaitól egészen a populációgenetikáig terjedően foglalta össze a modern szelekciós eljárások megértéséhez szükséges legújabb ismereteket. Az előadásban hangsúlyt kapott a sejt felépítése, a sejtmag szerepe, a DNS és a kromoszómák funkciói. A résztvevők részletes betekintést nyerhettek a sejtosztódás és az öröklődés folyamataiba, amelyeknek köszönhető az egyedek genetikai változatossága. A szakember beszélt arról is, hogyan játszanak szerepet az aminosavak építőkockaként a fehérjeszerkezet kialakulásában, valamint hogyan befolyásolják a pontmutációk az enzimek és más fehérjék működését. A pontmutációk és a genetikai variancia nagyban felelős a fajon/fajtán belüli változatosságért, amit a szelekció során igyekszünk kihasználni, rögzíteni vagy éppen elkerülni.
A GENOMIKA SZEREPE A TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉSBEN
Bognár László bemutatta, hogy a genomikai technológiák hogyan segíthetnek a tenyészértékbecslés pontosságának növelésében. A genomvizsgálatok lehetővé teszik olyan markerek azonosítását, amelyek fontos szerepet játszanak a kívánatos tulajdonságok meghatározásában. Ezáltal a tenyésztők jobban tudják irányítani, befolyásolni a tenyésztési folyamatokat, és gyorsabban érhetik el a kívánt eredményeket. A genomalapú tenyészértékbecslés okos alkalmazásával eredményesebbé tehető a tejtermelés.
EPIGENETIKA ÉS GENETIKAI SZELEKCIÓ
Bognár László beszélt az epigenetikai hatásokról is, amelyek befolyásolják a genetikai tulajdonságok kifejeződését. Az epigenetika a génexpresszió szabályozásával foglalkozik, és olyan tényezőket vizsgál, amelyek befolyásolják a gének működését anélkül, hogy megváltoztatnák a DNS szekvenciáját. Rendkívül érdekes terület annak megfigyelése, hogy az epigenetikai változások hogyan hatnak a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére, hogyan lehet ezeket a változásokat felhasználni a tenyésztési programokban.
KÜLLEMI TULAJDONSÁGOK ÉS TEJTERMELÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
Sebők Tamás előadásában a tenyésztés tradicionális módszereiről és az ezekben rejlő lehetőségekről beszélt. Bemutatta, hogyan lehet a modern küllemet a hatékony tejtermelés szolgálatába állítani. Elmagyarázta, hogy a testalkat, a lábak és a tőgy lineáris küllemi pontszámai hogyan befolyásolják a tejtermelés mennyiségét, és az ún. fitnesstulajdonságokat, mint pl. a fertilitás, szomatikus sejtszám vagy épp a lábvégbetegségek, milyen hatással vannak a tej minőségére. Részletes elemzésekkel átfogó képet mutatott be a küllem és a tejtermelés kapcsolatáról. A legújabb, hivatalos (ICAR Küllemi Bírálati Munkacsoport) kutatások eredményeit bemutatva rávilágított, hogy egy-egy küllemi tulajdonság milyen mértékben befolyásolhatja az adott egyed tejtermelő képességét és élettartamát.
A bemutatott információk és kutatási eredmények megerősítették a résztvevők elkötelezettségét a modern genetikai eszközök és módszerek alkalmazása iránt, hozzájárulva ezzel a magyar tejágazat versenyképességének növeléséhez.
Az előadások anyagai elérhetők a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének honlapján (www.holstein.hu).
A témáról bővebben a Magyar Állattenyésztők Lapjának augusztusi számában olvashatnak
