Az idei évben az állattenyésztők közül sokan terveznek valamilyen fejlesztést, illetve beruházást. Ez az ágazati szereplők jövőbe vetett bizalmát is mutatja. A telepmegújítási pályázatokra beérkezett támogatási igény majdnem négy és félszer akkora, mint a betervezett 200 milliárd forintos keret.
A nagy ÁTK-ra vagy hivatalos nevén az állattartó telepek fejlesztésére legalább 200 millió, és legfeljebb 5 milliárd forint támogatás volt igényelhető 50-80%-os támogatásintenzitás és 500 millió Ft-ig lefeljebb 25% előleg mellett. Összesen 438 pályázat érkezett be 765 milliárd forintos támogatásigénnyel, ami legalább 3 milliárd forintos projekteket jelent átlagban.
A kis ÁTK-ra vagyis az állattartó telepek megújításának felhívására 1419 pályázatot adtak be 95 milliárd forint összegben, ami átlagosan 130-150 milliós projekteket jelent a fentiekhez hasonló (50-80%) támogatásintenzitással és 50 millió forintig 25% előleg lehetőségével.
A nagy kérdés most az, hogy mikor hoznak ezekről döntést és menyivel egészítik ki a keretet, ha egyáltalán lesz ilyen döntés. Reméljük erre mielőbb sor kerül, senkinek nem érdeke az időhúzás! Akárhogyan is lesz, vélhetően szigorú pontozásra és sok elutasításra kell számítani a több mint 1850 pályázatnál.
A kis ÁTK esetén közel kétszeres (190%) a túligénylés mértéke, azonban nagyobb a baj a nagy projekteknél, mivel ezeknél rekord méretű, több mint ötszörös (510%) a túligénylés. Igaz, mivel a kis ÁTK kérelmekből több mint háromszor annyi van, mint a nagyokból, ezért azok közül sokkal többen kaphatnak elutasító határozatot. A nagy ÁTK túligénylési mutatóját a tavaly meghirdetett beruházási pályázatok közül csak a feldolgozó üzemek komplex fejlesztésére kiírt felhívás közelíti meg, ahol „csak” 4,7 szeres a túligénylés, azaz 708 milliárd forint összegű kérelmet adtak be a 150 milliárdos kerethez.
Összességében a tavaly lezárt, a kertészetek, feldolgozó üzemek és állattartó telepek megújítását célzó beruházási felhívásokra átlagosan 3,7 szeres volt a túligénylés. Így a tervezett 477 milliárd forint helyett 1778 milliárd forintra, vagyis 1300 milliárddal több forrásra lenne szükség, ha minden kérelmet elfogadnának. Ilyen persze még a mesékben sem létezik, pláne egy olyan helyzetben, amiben jelenleg vagyunk.
Fejlesztésekre márpedig szükség van, de ezeket nagyon kevesen tudják tisztán önerőből vagy banki hitelekből megvalósítani. Most azt nem részletezem, hogy milyen nehézséget és többlet kiadást okozott a gazdáknak, amikor az MNB alapkamata 3 éve 2,9 százalékról 9 hónap alatt felfutott 13 százalékra, majd 2 évet kellett várni (2024 szeptemberéig), hogy 6,5 százalékot érjen el, ami 9% körüli kamattal hozzáférhető hitelt jelent a kereskedelmi bankoknál. Ez a kamatszint még mindig nem ideális, de jó esetben kigazdálkodható. Aki persze tehette, kihasználta az 500 millió forintig adható Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ lehetőséget 3,5%-os fix kamattal és nulla kezelési költséggel.
Az állattenyésztők tavaly egészen korrekt évet zárhattak, már aki versenyképesen termelt. Ehhez pedig az kellett, hogy a korábbi években elvégezzék a szükséges fejlesztéseket. A kör bezárult. A jók még jobbak lehetnek, akik viszont halogatják a korszerűsítést vagy korábban sikertelenül pályáztak és most sem tudnak, azoknak nagyon nehéz lesz jövedelmezően termelni.
Reméljük az Agrárkormányzat betartja ígértét és minden erejével és rendelkezésére álló eszközzel segíti a magyar állattenyésztőket 2025-ben is! Ez azt is jelenti, hogy a beruházásokra adott sok százmilliárd forint mellett a tenyésztési támogatásokra igényelt alig 2 milliárd forintot biztosítani fogja a következő években!
Dr Wagenhoffer Zsombor (MÁL 2025 január Vezércikke)
