A külföldi méz korlátlan beáramlása az unió piacaira legjobban a legkiválóbb mézet előállító magyar méhészeket sújtotta. Az időjárás okozta nehézségekről nem is beszélve. Akik nem hagytak fel a méztermeléssel, azok között is sokan a túlélésért küzdenek. A helyzet a tenyészanya-előállítóknak még rosszabb, hiszen nemcsak a méz ára, hanem a bevételük jelentős részét kitevő tenyészállat-értékesítések is visszaestek. A kilábalás lehetőségeiről beszélgettünk a méhtenyésztőkkel.
Általános a méhészek elkeseredettsége a felemás pergetési eredmények és a költségeket sem fedező mézárak miatt – foglalja össze a tavalyi helyzetet Ozsváth István méhtenyésztő. 2024 igazán különleges év volt, mivel nagyon korán kezdték az évet, áprilisban már petéző méhanyát adtak el, valamint a méztermelési időszak is előrébb jött. Szerencsére a méhek alkalmazkodóképessége sok helyen sikert hozott, másutt azonban elmaradt a várt termésmennyiség.
TÁMOGATÁSI HELYZETKÉP A MÉHÉSZEKNÉL
A KAP Méhészeti ágazat támogatása program méhanya-támogatási keretének közel 90%-át használták ki a méhészek 2024-ben. A méhállatjóléti támogatások kifizetése sajnos csúszásban van, de remélik, hogy időben megérkezik mindenkihez. A tenyésztési támogatást tavaly időben megkapta az egyesület, de az idei évre vonatkozóan még vannak bennünk kérdőjelek a januárban hatályba lépett új rendelet miatt – foglalta össze a támogatási helyzetképet Schrek Ottó, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. A korábban a fejlesztést ösztönző támogatások az elmúlt évek katasztrofális piaci körülményei miatt ma már inkább az életben maradást biztosítják, ezért létkérdéssé váltak. Az időjárási anomáliák rendszeressé válása és az invazív kártevők megjelenése miatt nagy szükség van a méhegészségügy és takarmányozás egyszerűsített és nagyobb mértékű támogatására.
A mézhelyzet elkeserítő, hiába próbál sok magyar méhész a közvetlen értékesítés felé fordulni.
ZUHANÓREPÜLÉSBEN AZ ÁRAK, LEÁLLT A FELVÁSÁRLÁS
A mézpiac sajnos már 2023-ban összeomlott, elsősorban az EU belső piacára beömlő bizonytalan eredetű és gyenge minőségű „méz” miatt. Korábban sosem volt kérdés, hogy kell-e a magyar méz a kereskedelemnek, legfeljebb az, hogy milyen áron – fogalmaz Horváth János, az MMOE elnökhelyettese.
A 2024-es év eleji gazdatüntetések és az agrárminiszter ígérete ellenére a kétes eredetű külföldi méz beáramlásának mégsem tudtak gátat szabni, ami felerősítette a hazai méz felvásárlási árának zuhanórepülését. Azóta alig keresik, és rendkívül alacsony áron, 600-650 forintért vásárolják fel a vegyes virágmézet, 1100 Ft körül az akácmézet. A virágmézek jelenlegi árszintje az évek óta megnövekedett energia- és élőmunkaerő-árak miatt mélyen az önköltség alatt van.
BŐVÍTENI KELL A TERMÉKPALETTÁT
Fontos, hogy mindenhol felhívjuk a fi gyelmet a méz egészség megőrző szerepére és a mézből és mézzel készíthető sokféle termékre, ideértve a méhészeti termékeket is (pl. virágpor, pro polisz, méhpempő, méhviasz, lépes méz stb.). Horváth János szerint a jövő európai méhésze várhatóan a termékeiből megél ni nem fog, azokat más földrészeken megtermelik, esetleg üze mekben előállítják helyett e. Ha a megporzásra mint ökológiai szolgáltatásra szükség lesz, akkor a méhészeket adópénzekből kell a haszonélvező közösségnek eltartani.
KEVESEBB MÉHANYÁRA VAN SZÜKSÉG
Ha a méztermelők nehezebb időszakukat élik, kisebb a kereslet a tenyészanyagra is. A méhtenyésztők 2024-ben 5-6%-kal kevesebb méhanyabölcsőt értékesítettek, mint az előző évben. A párzott méhanyák értékesítése ugyanebben az időszakban 10%-kal csökkent, míg az eladott párzatlan méhanyák száma számottevően nem változott. Az ágazat pénztelensége megmutatkozik abban is, hogy a drágább petéző méhanyák helyett sokan kelés előtti, több kockázattal járó méhanyabölcsőket vásároltak, vagy a tervezett méhanyacserék meg sem valósultak.
ELÉRENDŐ CÉLOK
Az elnök elmondta, hogy az MMOE szeretne közelebb kerülni a digitális világhoz egy új szoftver bevezetésén keresztül. Terveik szerint ennek segítségével lehetne számlázni, kitölteni a származásigazolásokat és a postai szolgáltatások kezelésével megkönnyítenék a tenyésztők mindennapi munkáját. Emellett a tenyészértékbecslés módszerét is ebben az évben tervezik kidolgozni, mert méhek estében ez eddig nem volt elérhető.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapja januári számában olvashatják
