Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a „Nourisment Table” elnevezésű új táplálkozási ajánlással kapcsolatos legfontosabb információkat osztja meg. Az ajánlás a rugalmasságra helyezi a hangsúlyt és lehetővé teszi az egyének számára, hogy maguk válasszanak a tápanyagban gazdag, laktató élelmiszerek széles választékából. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette és közzétette a „Nourisment Table” Táplálkozási Ajánlással kapcsolatos szakértői videó magyar nyelvű feliratozását.
Egy olyan korszakban, amelyet ellentmondásos étrendi tanácsok és fokozódó egészségügyi aggályok jellemeznek, vezető kutatók egy csoportja, élükön Frederic Leroy professzorral a Brüsszeli Szabadegyetemről (Vrije Universiteit Brussels) kidolgozta a „Nourisment Table” elnevezésű Táplálkozási Ajánlást. Ez az úttörő megközelítést alkalmazó új modell azt javasolja, hogy a hagyományos „egészséges táplálkozás” narratívától távolodjunk el és egy árnyaltabb, „megfelelő táplálkozás” koncepcióját helyezzük előtérbe.
A meglévő táplálkozási ajánlások több okból is problémásak lehetnek, többek között szükségtelenül előíró jellegük és az egyes feltételezéseiket alátámasztó bizonyítékok alacsony bizonyossága miatt. Indokolt lenne tehát újra a kielégítő táplálkozásra összpontosítani, amely sokkal összetettebb fogalom, mint amire általában az „egészséges táplálkozás” esetében utalnak. Az ember, mint mindenevő számos táplálkozási mintát és szokást alkalmazhat az optimális étrend biztosítása érdekében, olyan módszereket is, amelyek ellentétesek lehetnek a hagyományos táplálkozási irányelvekkel.
Az új táplálkozási ajánlás a tápanyagok minőségének fontosságát hangsúlyozza ahelyett, hogy túlságosan leegyszerűsített étrendi táblákat követnénk. Az új ajánlás figyelembe veszi a különböző kulturális és gazdasági háttereket és szilárd tudományos kutatásokra alapozva segíti az egyéni ételválasztást. A táplálkozási ajánlást úgy alakították ki, hogy olyan ismereteket biztosítson, amelyek elősegítik a fogyasztók kielégítő, személyre szabott ételválasztását, valamint, hogy az befolyásolni tudja a jövőbeli táplálkozási politikákat, azaz segítsen alakítani azokat a szabályokat és irányelveket, amelyek meghatározzák, hogy milyen ételeket ajánlott fogyasztani a közegészségügy fenntartása szempontjából.
Egyénre szabott táplálkozási stratégia
A „Nourishment Table” Táplálkozási Ajánlás tehát különbözik a korábbi, „mindenkire egyformán alkalmazható” étrendi irányelvektől, mivel az testre szabható, tudományos alapokon nyugvó megközelítést kínál. Két fő szempontot helyez előtérbe: az ételek tápanyagsűrűségét, amely a létfontosságú tápanyagok, mint például a fehérjék és mikrotápanyagok kalóriatartalommal való egyensúlyát vizsgálja, valamint az élelmiszer-feldolgozás mértékét.
A tanulmányok eredményei szerint az olyan étrend, amelyben a kalóriák 25-30%-át állati eredetű termékekből − például húsból, tejtermékekből, halból és tojásból − származik, jobb egészségi állapotot eredményezhet. Ezek az élelmiszerek gazdag forrásai a kiváló minőségű fehérjéknek, esszenciális zsírsavaknak (mint a DHA és az EPA), a különféle mikrotápanyagoknak (többek között a hem vasnak, cinknek, kalciumnak, jódnak, retinolnak, D3- és B12-vitaminnak), valamint egyedülálló bioaktív vegyületeknek (mint például a kolin, taurin, kreatin, karnitin, karnozin), amelyek a növényi alapú étrendben kevésbé találhatók meg, vagy teljesen hiányoznak.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek problémája
Az egészséges táplálkozással kapcsolatos hagyományos ajánlások, tanácsok a lakosságot nem vezették sikeresen a jobb táplálkozási szokások felé. Annak ellenére, hogy a jóléti társadalmakban bőséges az élelmiszerválaszték, a fogyasztók egyre inkább az ultrafeldolgozott élelmiszerekre támaszkodnak. Ezeket a gyakran megtévesztően egészségesnek feltüntetett élelmiszereket túlnyomórészt nagyvállalatok állítják elő a profit maximalizálása érdekében, a tápanyagdúsabb állati eredetű termékek helyettesítésére.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában olcsó, feldolgozott összetevőkből, például cukorból, keményítőből, magolajokból és fehérje-izolátumokból készülnek, amelyeket számos adalékanyaggal, színezékekkel, aromákkal, édesítőszerekkel és emulgeálószerekkel kombinálnak. „Hiperízletességük”, fokozott élvezeti értékük túlfogyasztásra ösztönöz, ami hozzájárul az elhízáshoz és az anyagcsere-problémákhoz, míg a félrevezető fenntarthatósági vagy egészségügyi címkékkel való reklámozásuk további zavart okozhat a fogyasztók körében.
Az egyensúly elősegítése a táplálkozási ajánlással
Az olyan országokban, mint Pakisztán, Egyiptom és Mexikó, az állati eredetű élelmiszerekben szegény étrend jelentős tápanyaghiánnyal és az olyan betegségek gyakoribb előfordulásával jár együtt, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Ez rávilágít arra, hogy olyan étrendi tanácsadásra van szükség, amely a tápanyagsűrűséget helyezi előtérbe a leegyszerűsítő étrendi változtatásokkal szemben. A Táplálkozási Ajánlás a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett érvel, amely tiszteletben tartja a személyes preferenciákat, a kulturális örökséget és a gazdasági korlátokat. Egy közepes vagy magas tápanyagsűrűségű és minimálisan, vagy mérsékelten feldolgozott élelmiszerekkel teli alapétkezést támogat. Ez a megközelítés adaptálható és a különböző demográfiai csoportok eltérő táplálkozási igényeit is kielégíti.
A Táplálkozási Ajánlás két változata
A Táplálkozási Ajánlásnak két változata létezik:
- Az elveken alapuló változat: A táplálkozás alapelveit felvázoló alapkeretet nyújt a tápanyagsűrűség és az élelmiszer-feldolgozás közötti kölcsönhatásra összpontosítva, anélkül, hogy konkrét étrendeket írna elő.
- Szemléltető változat: Ez az elveket kibővíti azáltal, hogy konkrét példákat kínál mind a hagyományos, mind a jelenkori étrendekből, illusztrálva, hogy azok hogyan illeszkednek a Táplálkozási Ajánlásba a tápanyagtartalom és a feldolgozási szintek alapján. Ez a változat segíti megérteni, hogy az élelmiszer-választások hogyan befolyásolják a gyakorlatban a táplálkozást.
Ez a kettős keret nem csak az egyéneknek nyújt segítséget a megalapozott táplálkozási döntések meghozatalában, hanem a különböző népességcsoportok táplálkozási igényeiről, szükségleteiről alkotott világosabb kép révén a szakpolitikai döntések meghozatala során is előnyös lehet.
A Táplálkozási Ajánlás több, mint egy egyszerű étrendi ajánlás, az egy felhívás a döntéshozók számára, hogy tudományos bizonyítékokon alapuló élelmiszerpolitikákat támogassanak, olyanokat, amelyek egyensúlyban tartják a táplálkozás minőségét a fenntarthatósággal. Ahogy Frederic Leroy mondja: „A megfelelő táplálkozás túlmutat az „egészséges táplálkozás” fogalmán. Ez egy gyakorlatias, tudományosan alátámasztott, a táplálkozási szükségleteink kielégítésére, az egyéni választások tiszteletben tartására irányuló megközelítésről és a fogyasztóknak a tápláló élelmiszerek napi szintű kiválasztásában nyújtott segítéségről szól”.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette és közzétette a „Nourisment Table” Táplálkozási Ajánlással kapcsolatos szakértői videó magyar nyelvű feliratozását, mely videót ITT érhetik el.
A szakértői videóban két kérdésre próbálnak meg választ adni: melyek a legégetőbb témák a mai táplálkozással és egészségüggyel összefüggő vitában és hogyan lehetne ezeket a kérdéseket jobban beépíteni az étrendi tanácsadásba.
Mint ismeretes az évek során az ellentétes érdekek következtében fáradhatatlanul megpróbálták vagy kisebbíteni, vagy kiemelni bizonyos élelmiszercsoportok szerepét. 2018-ban ezek a trendek az EAT-Lancet Bizottság által javasolt planetáris egészségügyi étrendi ajánlásban csúcsosodtak ki, egy olyan ételtányérban, amely nagyon kevés helyet hagy az állati eredetű élelmiszereknek. Az összes táplálkozási modell közül vitathatatlanul az EAT-Lancet diéta a leginkább neokolonialista, azaz befolyás alá helyező. Azzal, hogy egy bolygóbarát egészséges étrendet akar a világra erőltetni, figyelmen kívül hagyja a regionális étrendek kulturális gazdagságát és hatalmas sokszínűségét. Ezen felül elmondható, hogy az EAT-Lancet táplálkozási modell még tudományosan sem megalapozott. Az EAT-Lancet étrend, a maga ajánlott 14%-os állati eredetű élelmiszerekből történő kalóriabeviteli arányával egyértelműen a kockázati zónában helyezkedik el. Az EAT-Lancet Bizottság által javasolt húsmennyiség ugyanis az olyan alacsony jövedelmű országok fogyasztási szintjét tükrözi, mint Szudán, India és Banglades, ahol az alultápláltság széles körben elterjedt és a kisgyermekek körében a fejlődésbeli visszamaradottság aránya riasztóan magas. Tekintettel a tápanyagbiztonságot érintő súlyos következményekre, a húsfogyasztás ilyen alacsony szintjének globális szintre történő kiterjesztése elfogadhatatlan kockázatot jelent.
Ez a harc tehát még ma is folytatódik mivel újabb és újabb érdekellentétek kerülnek felszínre az egészséges táplálkozás témakörében. A modern étrendi ajánlások hajlamosak figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az élelmiszerekre adott anyagcsere-válaszok személyenként jelentősen eltérnek. Mivel tehát minden test egyedi, az általánosan optimális étrend fogalma illuzórikus.
A tápláló étrend kialakításának valóban többféle módja van, amelyek közül sok ellentmond a ma már standardnak tekintett étrendi irányelveknek. Miért van tehát ilyen aránytalan ragaszkodás a merev és nyugat-centrikus étrendi megoldásokhoz?
Kiemelten fontos, hogy az különböző táplálkozási ajánlásoknak személyes értékeken és preferenciákon kell alapulniuk és azokat alaposan meg kell, hogy vitassák az érintett táplálkozási szakértők és egészségügyi szakemberek körében.
A „Nourisment Table” Táplálkozási Ajánlással kapcsolatos szakértői videó eredeti, angol nyelvű verzióját itt érhetik el.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
