Kérdések és válaszok - Mi a helyzet a lóherpesz vírussal és betegséggel?

Az Állatorvostudományi Egyetem a közelmúltban megrendezett szakmai konferenciáján a ló herpeszvírus (EHV-1) okozta megbetegedés járványügyi kihívásaira és megelőzésére fordított kiemelt figyelmet. Az esemény során számos résztvevői kérdés merült fel a kórokozó vírussal és a betegséggel kapcsolatban, melyeket az alábbiakban a rájuk adott szakmai válaszokkal együtt közöljük.

• A vírusürítést kimutató gyorsteszt milyen elven működik és hol érhető el?   

Többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek egy része lóra hitelesített, azaz megfelelő megbízhatósággal mutatja ki a vírusürítést. A gyorstesztek specifikus vírus DNS kimutatás alapján működnek, kell hozzájuk egy hordozható detektáló műszer. Előnyük a gyorsaság, a qPCR próba azonban megbízhatóbb eredményt ad.

• Mennyi ideig életképes a környezetben az EHV?   

Nehéz erre a kérdésre biztos választ adni, a legtöbb helyen 7-30 napot mondanak. A bizonytalanság abból fakad, hogy jelentős mértékben befolyásolja a vírus mennyisége, a környezet, (pl. nedves, vagy napos, száraz felszín) és a váladék, amellyel ürült.

• Láztalan, de aktív fertőzött ló esetében mekkora az esélye, hogy az állat más lovakat is megfertőz szabad téren?   

A kérdés, hogy mennyi vírust tud felvenni a fogékony állat. Láztalan állat, ha üríti is a vírust, nem nagy mennyiségben üríti. Szabad téren minimális az esélye, hogy a fogékony ló nagy mennyiségű vírust vegyen fel.

• Lóherpeszvírus fertőzésen átesett lovat szabad-e vemhesíteni?  

A lovak túlnyomó többsége mindenképpen fertőződik az EHV1-gyel, csak legfeljebb enyhe tünetek mellett. A fertőzés kiállása nem befolyásolja a későbbi vemhességet.

• Amennyiben egy vakcinázott lónál az ismétlő oltással kicsúszunk a 6 hónapból, mindenképpen ismételt alapimmunizálás szükséges, vagy 7-8 hónap különbséggel adott ismétlő oltás még elfogadható? Van-e értelme ellenanyagszint-meghatározást végeztetni ennek eldöntésére? Állományszintű vakcinázás esetén szükséges, hogy az alapimmunizálást követően a védettség kialakulásáig zárt legyen az állomány, vagy közben mehetnek versenyre a lovak?   

A 7-8 hónap múlva történő vakcinázás hatására is kialakul a vakcinától elvárható védelem, nem kell ismételt alapimmunizálást végezni. A késedelmesen adott ismétlő oltásnál azonban azzal kell számolni, hogy az előző vakcina által nyújtott védelem a megkívánt szint alá süllyed. A védettség kialakulásáig mindkét hazai forgalomban lévő vakcina esetén 2 hetet ír a gyártó. Ezen időn belül célszerű kerülni a más lovakkal való találkozást.

• Hogyan és mivel érdemes fertőtleníteni egy bérelt lószállítót?   

A Herpesvírusok környezeti ellenállóképessége relatíve gyenge. Így alapos mosószeres tisztítás után egyszerűen fertőtleníthető, pl. Hypo oldattal. A fertőtlenítést követő néhány órás pihentetést követően érdemes a felszíneket áttörölni, hogy a ló ne nyalja le az ott maradt fertőtlenítő szert.

• Milyen módon terjesztik az emberek a lovak között a herpeszvírust?  

A kézre, a kesztyűre, a ruházatra, lábbelire és az eszközökre tapadt váladékban lévő vírus átvihető. A fertőzésátvitel kockázatát jelentősen befolyásolja a vírus mennyisége, így a kockázat heveny légzőszervi tüneteket mutató vagy vetélt ló esetében a legnagyobb. Ezért fontos a megfelelő higiénia, kézmosás, fertőtlenítés és egyszer használatos védőeszközök (gumikesztyű) – használata herpesz-1 ürítő lovak gyanúja esetén (pl. lázas lovak), ill. klinikai körülmények között minden egyes lóbeteggel való foglalkozást követően.

• Amennyiben a lovardába olyan edző jár, aki ezen kívül más lovardákba is jár, mit követeljünk meg tőlük?  

Ezektől az edzőktől herpesz fertőzés vagy annak gyanúja esetén azt lehet megkövetelni, hogy ne kerüljenek közvetlen kontaktba a lovakkal, ne lépjenek be az istállókba, azon lovardákban, ahol ez szükséges, a lovardába érkezéskor és elmenetelkor lábbeli fertőtlenítő álljon rendelkezésre. Ha az edző kizárólag a pályán teljesít szolgálatot, nem érintkezik közvetlenül a lovakkal, akkor a herpesz vírus átvitelének nincs reális veszélye.

Dr. Balogh Attila kérései ill. Felvetései:

• Van-e lehetőség a totális védelemre?  

Nincs. A vírus gyenge immunogén hatású, korlátozott tartamú védelemmel lehet számolni, hordozó lovak nagy számban fordulnak elő minden lovardában, és a hordozott vírus pl. stressz hatásra fellobbanást eredményezhet. A vakcinázással azonban kockázatokat csökkenthetjük.

• Látencia (hordozó lovak)   

A látens fertőzést hordozó lovak százalékos aránya igen változó (15%-80%<), és függhet a földrajzi régiótól, a vizsgált populációtól, valamint az alkalmazott vizsgálati módszerektől. A vírus a szervezeten belül több helyen (pl. idegrendszer, nyirokszervek, fehérvérsejtek stb.) is meg tud látensen telepedni, ezért az elhullás utáni több szervet célzó genomiális vizsgálat sem ad 100%-ban megbízható eredményt a látens hordozásról. A szakirodalomban elérhető adatok arra utalnak, hogy a felnőtt lópopuláció nagy része látens Herpesvírus hordozónak tekinthető.

• immunkomplex képződés  

Az immunkomplexek képződése valószínűsíthető, ezek sejthetően hozzájárulnak az idegrendszeri tünetek kialakulásához. Mindenképp felveti jövőbeli vizsgálatok megtervezését, elvégzését tudományos igénnyel.

• Titer szint vakcinázás után  

Mind a vakcinázás, mind pedig a természetes fertőzés után átmenetileg vírusneutralizáló ellenanyagok jelennek meg a vérben. Az ellenanyagszint tartóssága – mivel a ló Herpesvírus gyenge antigén – kérdéses.

• Van-e lehetőség a terjedés dinamikájának érdemi csökkentésére:  

Igen:

1. Vakcinázással.
2. Az érintett (ahol bizonyítottan pozitív ló van) telepek átmeneti lezárásával (28 nap).
3. Ha a járványügyi helyzet megkívánja, akkor átmenetileg bevezethető rendezvény előtt 72 órával vett orrtampon PCR vizsgálat előírása.
4. Ha a járványügyi helyzet megkívánja, akkor átmenetileg (28 nap) a rendezvények felfüggesztésével és a forgalom általános korlátozásával.

• Rendezvények előtti és utáni fertőtlenítés  

Az istállók és az eszközök tisztán- és csíraszegényen való tartása a Herpesvírus okozta megbetegedéstől függetlenül elvárható, mivel más kórokozók is terjedhetnek különböző eszközökkel vagy felületeken fennmaradva. Minden egyes rendezvény után az istállót, a boxokat, istálló-berendezéseket (pl. etetők, itatók) üresre kell takarítani, szappanos vízzel lemosni, és száradási időt biztosítani. A ló Herpesvírus ellenálló képessége a környezetben gyenge, így csak emiatt szigorított fertőtlenítésre nincs szükség.

• Egy rendezvény esetén milyen lehetőségek vannak az előszűrésre?  

A FEI 2021-es valenciai versenyről kiinduló, számos európai országot érintő kitörés miatti teljes leállás után, az újraindulás protokollja szerint a lovak szállítása előtt legfeljebb 72h-val levett orrtampon PCR volt kötelező, ennek angol nyelvű leletét kellett feltölteni a FEI Horse-appba.  A korlátozások teljes feloldása óta nincs ilyen kötelezettség. Egyes versenyrendezők kb. fél évig még elvárták az EHV oltottságot vagy PCR-t az előbbiek szerint. Ez azóta a javuló járványügyi helyzet miatt megszűnt. A jelenlegi hazánkban érvényes beléptetési protokoll (állatorvosi egészségügyi tanúsítvány, hőmérőzési adatok) mellett, ha a járványügyi helyzet megkívánja, akkor átmenetileg bevezethető a rendezvény előtt legfeljebb 72h-val orrtampon herpesz PCR vizsgálat előírása.

• Klinikai tünetek szűrése, (lázlap)  

Javasolt lenne ennek előírása, de kizárólag ellenőrizhető formában. Milyen hőmérővel és kik végzik el a hőmérőzést? Elvégzik -e a hőmérőzést, vagy csak beírnak adatokat? Ez hogyan ellenőrizhető? Vagy csak egy újabb média felé irányuló, de senki által be nem tartott jól hangzó intézkedésről van –e szó? Sajnos tudnunk kell, hogy soha nem lázas lovak is tudnak üríteni herpesz vírust, vagy már nem lázas lovak is tudnak heteken át üríteni, tehát a hőmérőzés csak egy részleges intézkedés, semmiképp sem véd meg a telepre, versenyre érkező ürítő lovaktól. Amiért fontos a lázmérés: ha nem is minden esetben, de sok esetben gyors felismerést tesz lehetővé. Azonnal el lehet különíteni az egészséges állomány számára potenciálisan veszélyes vírusürítő lovakat. Lázmérés nélkül ezek a lovak jóval tovább maradnának egészséges társaik között, exponenciálisan növelve az átvitel veszélyét.

• Mi a kockázata és valószínűsége az előszűrés után kialakult betegségnek?  

Az előszűrések kockázatcsökkentő lépések, az, hogy mennyivel csökkentik a kockázatot több tényező függvénye, de elsősorban az átláthatóság és a fegyelem, a szabályok betartásának a kérdése. Előszűrésnek minősülhet a ló azonosítása, szűrővizsgálatainak, vakcinázásainak ellenőrzése, klinikai ellenőrzése, hőmérséklet mérése és az aktuális vírusürítés ellenőrzése PCR-próbával vagy gyorsteszttel. Ha az előszűrés csak hőmérőzésből áll és az sem ellenőrzött, akkor a semmilyen intézkedéshez képest csak enyhe kockázati csökkenésre számíthatunk, ha a versenyre egy héten belül elvégzett PCR előszűrést írna elő egy versenyrendező, akkor egy fokkal nagyobb kockázat csökkentő hatásban lehet reménykedni, de 100% kockázat kizárásra egyszerűen a vírus természetéből adódóan nincs lehetőség.

• ÁEÜI szakmai konszenzus a rendezvények EHV protokolljáról, valamint a lovardákban javasolt EHV elleni védekezésről.  

Lovardákban a már fent említett általános tisztaság és higiénia betartása lenne mindenképp javasolt. Kézmosási, akár fertőtlenítési lehetőség, box csere, új ló érkezése esetén a boxok megfelelő tisztítása és fertőtlenítése is javasolt. Lovardánként megfelelő elkülönítési lehetőség a lázas, fertőzésre gyanús lovak számára.

• FEI protokoll  

Rendelkezni kell egy járványügyi intézkedési tervvel – ezt a verseny Service Managare csinálja, megküldi a delegáltnak a kiírás hivatalos megjelenésekor.  Ebben többek között az alábbiak szerepelnek:

1. A telepnek Izolációs boxokkal kell rendelkeznie (legalább 50 m-re az istállóktól), két box az első 100 lóra, e felett minden 100 lovanként még egy. Ezen felül telepen kívüli “overflow”. Ha 38,5 feletti testhőmérséklettel érkezik a ló, akkor az együtt utazó lovak izolációba kerülnek.
2. Érkeztetés tisztított és fertőtlenített boxokba.
3. Itatás, takarmányozás saját edényből.
4. A Horse App-ban vezetni kell a lázat a verseny előtti 3 napban, érkeztetéskor lázmérés felügyelettel, de saját lázmérővel, onnantól naponta 2x mérni és rögzíteni (mérések 10%-át Vet Del ellenőrzi). Ha kimarad egy mérés, a Vet Del látja, be tud avatkozni, illetve adminisztratív figyelmeztetés majd büntetés és időleges blokkolás a nevezési rendszerben.
5. Versenyen belázasodó ló izolációba kerül, az EHV PCR próba kötelező, a FEI költségére. Hétvégén van benne kihívás…

Ennek magyar viszonyokra optimalizált (pl. nincs applikáció, kevesebb személyzet, cserébe nem 550 EUR a verseny részvételi költsége, nem minden verseny zárt…)  változatát alkalmazzuk, pl. most a fedeles döntőn is.

• Marker vakcina?  

Nincs a piacon markervakcina. Ha lenne, attól sem lehetne jobb védőhatást várni, csak meg tudnánk különböztetni a vakcinázott és természetes módon fertőzött lovat. A markarvakcinára alapozva elvileg lehetne mentesíteni, de ló esetében nem lehet olyan járványtani zártságot biztosítani, mint szarvasmarhánál vagy sertésnél.

• Élővírusos vakcina rekombinációjának esélye és veszélyei  

A vakcinagyártó a törzskönyvezési vizsgálatokhoz meg kell nézze, hogy a törzs mennyire stabil, és csak stabil törzset tehet be a vakcinába. Sajnos az élő, gyengített törzset tartalmazó (attenuált) változatnál fordult már elő fertőződés, fontos a megfelelő megbízható vakcina beszerzése. Az attenuált vakcinák ideális esetben valamivel erősebb védettséget adhatnak, mint az inaktivált vakcinák.

Minden versenyszervezőnek, lovarda tulajdonosnak ill. lótartónak javasolt megfelelő lógyógyász állatorvos szakemberekkel konzultálni állategészségüggyel kapcsolatos döntések meghozatala előtt.

A jelenlegi helyzetre való tekintettel a Magyar Lovas Szövetség az alábbi kéréssel fordul a versenyzőkhöz és ellátó állatorvosokhoz: a lovas rendezvényekről visszatérő és 10 napon belül lázas vagy idegrendszeri tüneteket mutató és/vagy PCR pozitív eseteket kérjük késedelem nélkül jelenteni a vetlovasszovetseg [dot] hu () e-mail címre.

A kérdésekre válaszolt bizottság elnöke, Dr. Tenk Miklós tanszékvezető, egyetemi docens, Prof. Dr. Fodor László egyetemi tanár, ÁTE Járványtani és Mikrobiológia Tanszék, Prof. Dr. Bodó Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető, Dr. Bakos Zoltán tanszékvezető helyettes, egyetemi docens, Lógyógyászati Tanszék és Klinika, Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens, a Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék munkatársa, és az esemény levezető elnöke Prof. Dr. Tóth József, egyetemi tanár, a Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke és a FEI részéről Dr. Jármy Miklós lógyógyász szakállatorvos, meghívott előadó. 

Ha még maradtak kérdéseik, keressék az Állatorvostudományi Egyetem hivatalos csatornáit vagy forduljanak szakértő állatorvosaikhoz. A megelőzés és a megfelelő járványkezelés közös felelősségünk, maradjunk tájékozottak és tegyünk együtt a lovak egészségéért!

 

Forrás: Állatorvostudományi Egyetem