Nagy ellenálló- és fertőzőképességének, valamint a vírus agresszív terjedésének eredményeként az afrikai sertéspestis (ASP) mára globális problémává duzzadt. Világszintű kártétele felbecsülhetetlen – mutatott rá dr. Pásztor Szabolcs. Az országos főállatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon eddig megfeszített munkával sikerült megóvni a házisertés-állományt a betegségtől, de továbbra sem dőlhetünk hátra. Mint fogalmazott, a kór terjedésének megakadályozása, a járvány felszámolása mindannyiunk közös felelőssége.
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Magyarországon 2018-ban mutatták ki először. Azóta hazánk 10 vármegyéjének vaddisznóállományában terjedt el a betegség. A kezdeti, robbanásszerű fertőzési tendenciát hatékony intézkedésekkel sikerült jelentősen visszaszorítani. Ám mindaddig, amíg az ASP vírusa akár csak egyetlen fertőzött területen – erdőben, szántóföldön, réten, legelőn – életben marad, állandó veszélyforrást jelent, és nem csupán a vadállományra!
Dr. Pásztor Szabolcs szerint fontos megérteni, hogy a kórokozó legcsekélyebb jelenléte is elegendő kiindulópontja lehet az ASP behurcolásának a házisertés-állományba. Ez pedig a magyar sertéságazat egészére nézve tragikus következményekkel járna. Nem véletlen, hogy a jogszabályi előírások, az Agrárminisztérium és a Nébih intézkedései kezdettől fogva a házisertés-állomány ASP-mentességének fenntartását helyezik középpontba. A főállatorvos azonban rámutatott: a hatóság egyoldalú törekvése kevés. Minden érintettnek folyamatosan és kitartóan be kell tartania az előírásokat, végre kell hajtania a rá vonatkozó feladatokat. Ha a házisertés-állomány védelméről van szó, a sertéstartó gazdák jogkövető, felelős magatartása alapelvárás. Mindegy, hogy az állomány két egyedet számlál vagy több ezret.
A hatóság arra kéri a gazdákat, hogy legyen mindennapi rutin számukra a járványvédelem. Ehhez pedig a következőket kell betartaniuk:
- A kizárólag hagyományon alapuló, örökölt állattartói szemlélet helyett az aktuális járványügyi előírásoknak megfelelően tartsa állatait!
- Amennyiben bágyadttá, elesetté, étvágytalanná válik a sertés, haladéktalanul értesítse a szolgáltató állatorvost!
- Ha az állományban hirtelen, tünetek nélküli elhullást tapasztal, hívja mielőbb a szolgáltató állatorvost! Ebben az esetben a hatósági állatorvost is értesíteni kell, aki elvégzi az előírt vizsgálatokat, mintavételezést, intézkedik az elhullott sertések elszállításáról.
- ASP-vel fertőzött területen kötelező a házi vágás előzetes bejelentése a járási hivatal felé. Az ilyenkor elrendelt húsvizsgálat a lappangó fertőzést is kimutathatja, elejét véve a komolyabb bajnak.
- Ne vásároljon ismeretlen eredetű, hivatalos dokumentációval és állatorvosi igazolással nem rendelkező sertést! Kérje állatorvosa segítségét, hogy mely tenyészetektől vásárolhat biztonsággal!
- Soha ne etessen a sertésekkel állati eredetű élelmiszerhulladékot! A „moslék” ismeretlen összetevői az ASP vírusát is hordozhatják.
- ASP-vel fertőzött területen ne etessen frissen kaszált vagy szedett zöldtakarmányt, mert az elhullott vagy beteg vaddisznók vírussal szennyezhetik azt! A frissen bálázott szalmát vigye vaddisznóktól elzárt területre, és pihentesse legalább 90 napig mielőtt felhasználná! Ugyanígy tegyen 30 napig a friss gabonával is!
- Állatai közelébe szigorúan csak munkaruhába öltözve menjen! Ezt az öltözéket más célra ne használja!
- Erdőjárás, gombaszedés után alaposan tisztítsa meg és fertőtlenítse a cipőjét, ruházatát! A gomba szárát, hulladékát ne adja a disznóknak!
- Az eszközöket, szerszámokat, munkagépeket tisztítsa és fertőtlenítse rendszeresen!
- Ne engedjen idegeneket a sertések közelébe!
A teljes cikk a MÁL októberi számában olvasható
