A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, a vegán étrend környezeti előnyei nem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt állítják.
Az Európai Állattenyésztés Hangja csoport legújabb anyagában a vegán és a vegyes étrend környezetünkre gyakorolt hatásairól, fenntarthatóságáról és eltartóképességéről osztott meg információkat.
A VEGÁN ÉTREND KEVESEBB EMBERT TUD TÁPLÁLNI!
A veganizmushoz több szántóterületre van szükség, mivel az ilyen étrend összetevőit nagyon alacsony hatékonysággal állítják elő. A vegán étrend emberi eltartóképessége kisebb, ugyanakkor több erőforrást igényel a fehérjeszükséglet kielégítéséhez, ráadásul a talajok szerves anyagának nagyobb kizsákmányolásával és kimerítésével jár.
Az állati termékek étrendből történő teljes és hirtelen kiiktatása hosszú távon nem fenntarthatóbb az emberiség számára, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás!
SZERVES TRÁGYA A JÓ TALAJ KULCSA
Állatok nélkül a trágyából hiány lenne, amit szintetikus műtrágyákkal kellene pótolni. A termelési potenciál kritikus mértékben függ a talaj felvehető nitrogéntartalmától, ami ásványi vagy szerves trágya formájában áll rendelkezésre.
Egy tanulmány szerint kizárólag műtrágyák használatával 8-20, míg szerves és műtrágya alkalmazásával 3-14 milliárd ember fehérjeszükséglete biztosítható.
A vegyes táplálkozásban az élelmiszerek egy részét az állattenyésztés révén olyan legelő- és gyepterületeken állítják elő, amelyek alkalmatlanok a hatékony növénytermesztésre és a növényi alapú élelmiszerek termelésére.
Az állattenyésztés a gyepek hasznosításán és a szerves trágyán keresztül döntő szerepet játszik a talaj termékenységének és egészségének megőrzésében. Emiatt az állatmentes, vegán termelési rendszerek nem jelentik a legjobb megoldást a Föld számára.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának júniusi számában olvasható
