Szeptember a szüret és az iskolakezdés ideje. Idén is nagy számban jelentkeztek agrárszakokra hallgatók. Jó hír, hogy népszerűek az állattenyésztő szakirányok, rossz hír, hogy állatgondozói munkakörre lassan már lasszóval sem lehet embert találni.
Az állattenyésztés minden ágazata iránt van érdeklődés a hallgatók között. A külföldi diákoknak is vonzó a hazai agrárfelsőoktatás, elsősorban a mesterképzések. A bekerült hallgatók elköteleződésének jó fokmérője a lemorzsolódás, ami szerencsére az átlagnál kisebb az agrárszakokon.
Legnépszerűbb az osztatlan agrármérnök képzés, de sokan választják az állattenyésztő, valamint a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök szakokat. A felsőoktatási szakképzések közül évek óta nagy az érdeklődés a ménesgazda nappali és levelező képzés iránt.
A mesterképzések (MSc) közül nagyon népszerű az állattenyésztő mérnök levelező szak. Ezt jellemzően olyan fiatalok választják, akik már munkában állnak valamilyen állattenyésztő telepen vagy az ágazathoz köthető vállalkozásnál, szakmai szervezetnél.
Vannak egyetemek (pl. Debrecenben a DE) ahol nem indítanak állattenyésztési képzést alapszakon (BSc) mert úgy gondolják, az első 3 évben kell elsajátítani az alap szaktantárgyakat, mint a mezőgazdasági alapismeretek, növénytermesztés, takarmányozástan, amikre a mesterképzésen (MSc) lehet a szakirányt alapozni.
Az elmúlt években jelentős változásokat vezettek be a felvételi rendszerben, az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak a pontozásban. 2023-tól a felvételi eljárásban már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Ez a változás közel 30 százalékkal növelte meg a jelentkezők számát 2023-ban, de az még jobb hír, hogy 2024-ben is sikerült ezeket a korábbi évekhez képest nagyobb hallgatói számokat fenntartani. Ezzel párhuzamosan visszaesett ugyanakkor a felsőoktatási szakképzési szakok iránti érdeklődés.
Idéntől az egyetemek szabad kezet kaptak az intézményi pontok odaítélésében, ami a maximális 100 pontos rendszerben az elérhető felvételi pontok 20 százalékát teszi ki. A középszintű érettségi beszámítása miatt a jelentkezők átlagos pontszáma csökkent ugyan a korábbi évekhez képest, de ez nem jelentett minőségromlást.
A tananyag folyamatos fejlesztésének igénye mellett a gyakorlattal való szorosabb együttműködés minden egyetemen prioritás. Ezt a célt legjobban az agrárkarokkal együttműködési megállapodást kötő, gyakornoki programoknak helyt adó üzemekkel közösen lehet elérni.
Miközben örülünk annak, hogy az állattenyésztő szakirányok iránt pár éve megélénkült az érdeklődés, sajnos ez a tendencia nem igaz az állatgondozói munkakörökre. Van ahol az autógyárak elszívó hatására, van ahol a könnyebb munka és rövidebb munkanapok, vagy -hetek (4 munkanap 5 helyett!!) iránti igényre panaszkodnak az üzemek. Ez utóbbi szempont egyeseknél már a bérezésnél is fontosabbá vált! Az ágazat jövőjének egyik kulcskérdése ma már az, hogy ki fogja gondozni az állatainkat?
Wagenhoffer Zsombor
