Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arról ad tájékoztatást, hogy a dán kormány bevezeti Európa első mezőgazdasági szén-dioxid adóját. A gazdálkodóknak 2030-tól 120 dán koronát (16 euró) kell fizetniük a kibocsátott szén-dioxid-egyenérték tonnájáért, amely 2035-től 300 koronára (40 euró) emelkedik.
A gazdálkodókkal és állattenyésztő szervezetekkel folytatott több hónapos tárgyalások után a dán kormány bevezeti Európa első mezőgazdasági szén-dioxid adóját. Dánia, amely a sertéshús és tejtermékek jelentős exportőre 2030-tól kezdődően az állattenyésztésből származó kibocsátások után díjat fog kivetni a gazdákra. A skandináv ország lesz az első, amely a metánkibocsátás csökkentése érdekében megadóztatja az állattenyésztésből származó károsanyag kibocsátást. Kezdetben 120 dán koronát (kb. 16 eurót) kell majd fizetni a CO2-kibocsátás tonnájáért, amely 2035-re 300 dán koronára (kb. 40 euró) emelkedik. A kormány szerint ennek a környezetvédelmi reformnak az a célja, hogy 2030-ra 1,8 millió tonna CO2-vel csökkentse a dán kibocsátást, így ezen intézkedéssel csökkentsék a 2030-ra meghatározott éghajlat-változási célérték teljesítéséhez szükséges jelenlegi hiányt.
EGYSÉGBEN AZ ERŐ
A dán húst sokan a világ legjobb termékei között tartják számon, ami a rendkívül hatékony és fenntartható európai gazdálkodási gyakorlatnak köszönhető. A dán politikusok azonban láthatóan nincsenek tisztában azzal, hogy a hulladéklerakókból, valamint az olaj- és földgázrendszerekből származó metánkibocsátás magasabb, mint az állattenyésztésből származó kibocsátás. A sajtó Lars Lokke Rasmussen külügyminisztert idézte:
„A mai megállapodással mi leszünk az első olyan ország a világon, amely valódi szén-dioxid adót vezet be a mezőgazdaságban.”
Nicolai Wammen, az ország pénzügyminisztere pedig a hírek szerint a következőket mondta:
„Befektetünk agrárágazatunk jövőjébe, közös ambíciókkal és célokkal megkezdjük az átmenetet és lefektetjük annak az alapjait, hogyan fog kinézni hazánk öt, tíz és húsz év múlva. Tudjuk, hogy az összes ágazatra kiterjedő szén-dioxid adó modell kínálja számunkra a legalacsonyabb össztársadalmi költséget. Amit most tettünk, az ipartól kezdve a mezőgazdaságon át, az azt mutatja, hogy lehetséges egy ambiciózus zöld átállás.”
Stephanie Lose gazdasági miniszter hozzátette:
"A zöld háromoldalú megállapodással egyértelmű zöld irányt szabtunk a dán mezőgazdaság jövőjének. Keretet teremtünk a fenntarthatóbb, csúcstechnológiás és hatékonyabb mezőgazdasági termeléshez, amely biztosítja a zöld átállást. Nem volt könnyű feladat, de büszke vagyok arra, hogy ismét megmutattuk, hogy mi Dániában képesek vagyunk leülni, meghallgatni egymást és közösen megoldást találni az országunk előtt álló nagy kihívásokra. Szeretnék köszönetet mondani a zöld háromoldalú tárgyalásokban részt vevő feleknek az elmúlt hónapokban végzett nagyszerű munkájukért, komolyságukért és bizalomteljes együttműködésükért. Ez megteremtette az alapot ahhoz, hogy végül sikerüljön olyan megállapodást kötnünk, amelyben minden fél magára talál, látja magát a rendszerben."
JELENTŐS AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE
A Greenpeace egyik szóvivője megjegyezte, hogy bár az új megállapodás "messze nem tökéletes", ez egy „világelső”, mezőgazdaságra kivetett CO2-kibocsátási adó, amelyre "jelentős mérföldkőnek" kell tekinteni. Martin Damm, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a megállapodás ambiciózus és az önkormányzatok készen állnak arra, hogy vezető szerepet vállaljanak. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok ismerik legjobban a földtulajdonosokat és a helyi viszonyokat, az ő feladatuk, hogy felelősséget vállaljanak a helyi átalakulásért és biztosítsák, hogy a mezőgazdaságnak és a természetnek egyaránt legyen helye abban.
VAN MÁS MEGOLDÁS
Dánia nincs egyedül az állattenyésztésből származó kibocsátások megadóztatásával, hiszen Új-Zéland 2022-ben bemutatta az üvegházhatású gázok visszaszorítására és az alacsony kibocsátású jövőre való áttérésre vonatkozó stratégiáját egy kibocsátás-csökkentési tervben, de a kormányváltást követően az úgynevezett „böfögési adó” eltörlését tervezik. Írország szintén megvitatta az adó bevezetésének kérdését és elindította a Mezőgazdasági Navigátor (AgNav) platformot, amelynek célja, hogy az ír gazdák számára útmutatást adjon azáltal, hogy segíti őket a gazdaságaikról történő konkrét kibocsátási adatok gyűjtésében.
Még nem tudni, hogyan reagálnak majd a gazdák, akik az Európa-szerte tapasztalható élénk traktoros tiltakozások főszereplői. Amint arról a CNN beszámolt, a dán gazdák szövetsége, a Bæredygtigt Landbrug szerint az intézkedések "ijesztő kísérletnek" minősülnek.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy éghajlati probléma van... De nem hisszük, hogy ez a megállapodás megoldja a problémákat, mert az fel fogja borítani, tönkre fogja tenni a már megkezdett munkát.”
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
