Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a húsfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása közötti összefüggéseket bizonyítani próbáló újabb tanulmány hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Rávilágítanak továbbá arra, hogy Walter C. Willett, a tanulmány egyik társszerzője mögött milyen hiper-feldolgozott vegán élelmiszereket gyártó multinacionális cégek állnak, ami kétségessé teszi, hogy a tanulmány társszerzőjeként képes-e elfogulatlan álláspontot képviselni abban a kérdésben, hogy a vegán/vegetáriánus étrend előnyösebb-e az egészség szempontjából.
A húsfogyasztás cukorbetegséget okoz? Nyilvánvalóan nem. Egyesek mégis évek óta próbálják bizonyítani ezt, sikertelenül.
A közelmúltban újabb tanulmány jelent meg, amely a húsfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása közötti összefüggést próbálja bizonyítani. A szerzők között van Walter C. Willett amerikai orvos és táplálkozáskutató, és a módszer mindig ugyanaz: alacsony tudományos színvonalú tanulmányokat tesznek közzé a húsfogyasztás és a cukorbetegség közötti kapcsolatról, miközben a rendkívül alapos és rendszeresen végzett felülvizsgálatok és a legszigorúbb tudományos igényű klinikai vizsgálatok már bőségesen és alaposan bizonyították az ellenkezőjét.
A témával kapcsolatos kutatások a végső szakaszukba értek és bebizonyították, hogy a húsfogyasztás nem növeli a vércukorszintet, az inzulinrezisztenciát, a gyulladást és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Valójában éppen az ellenkezőjéről van szó és az embereket arra ösztönzik, hogy hagyják el a gabonaféléket, a keményítőt és a cukrot és egyenek több vörös húst, mellyel visszafordíthatóvá válhat a 2-es típusú cukorbetegség.
A hús elleni keresztes hadjárat nem áll meg
Évtizedek óta rendíthetetlenül vegetáriánus ideológiát követve és a hiper-feldolgozott vegán élelmiszereket gyártó multinacionális cégek pénzügyi érdekeltségei által támogatva Willett fáradhatatlanul támadja a húst és a húsfogyasztást. A számos leleplezés ellenére új tanulmányában ragaszkodik ahhoz, hogy mindenáron bizonyítsa a húsfogyasztás és a cukorbetegség közötti kapcsolatot. Felületesen szemlélve az anyag értékes tanulmánynak tűnhet, mivel a The Lancet Diabetes and Endocrinology című tekintélyes folyóiratban megjelent, több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült átfogó elemzésről van szó, a valóságban azonban az anyag erősen korlátozott, alapvető adatok hiányoznak belőle és semmilyen alátámasztott ok-okozati összefüggéssel nem rendelkezik, amint arra több tudományos kutatási szakértő is rámutat.
„Ez a kutatás egy metaanalízis, amely a semmiből illeszt be kohorszokat, azaz a felméréshez mintául vett azonos korú személyek csoportját, anélkül, hogy dokumentált klinikai előzmények állnának mögöttük” – magyarázza Giuseppe Pulina az Állattudományi és Állattenyésztési Egyesület tiszteletbeli elnöke, a Sassari Egyetem Mezőgazdasági Tanszékén az állattenyésztési etika és fenntarthatóság tudományterületeinek professzora, valamint a Carni Sostenibili elnöke: ”Kohorszvizsgálatról lévén szó, nem szolgáltatnak ok-okozati összefüggést, ezért a vizsgálatok alapján nem lehet közvetlen ok-okozati összefüggést megállapítani a húsfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Valójában a megfigyelt összefüggéseket befolyásolhatják olyan zavaró tényezők, amelyeket nem sikerült teljes mértékben ellenőrizni.”
Ellentmondásos tanulmány
A 2-es típusú cukorbetegség az úgynevezett metabolikus szindróma kórképhez tartozik, amelynek többszörös és differenciált etiológiája van, és amelyet több kockázati tényező, például a hasi elhízás, a magas vérnyomás és a magas éhgyomri vércukorszint egyidejű jelenléte jellemez. Tekintettel az összetett és multifaktoriális etiológiára, amely genetikai, környezeti és viselkedési tényezőket is magába foglal, és amelyben az elhízás és a mozgásszegény életmód a fő kockázati tényezők közé tartozik, a 10 éves követéses kérdőívekből − amelyek nem teljesen pontosak − lehetetlen azonosítani a táplálkozási okot.
A húsfogyasztást önbevallásos étrendi kérdőívek segítségével mérték, ami az adatgyűjtés legkevésbé megbízható módja, mivel a résztvevők pontatlanul vagy helytelenül adhatták meg húsfogyasztásukat és egyéb étkezési szokásaikat, ami önszelekciós torzítást eredményezhet, és egyes élelmiszerek fogyasztását túl- vagy alul becsülheti.
Ezenkívül a hús minősége és az elkészítési módok is befolyásolhatják a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, de ezeket a változókat nem vizsgálták meg teljes mértékben. Elmondható, hogy ennek a kutatás az egyetlen újdonsága az, hogy a vörös és hiper-feldolgozott húsok mellett a csirkehúst is bevonta a vizsgálatba, de a vizsgálat során nem tettek különbséget például a rántott csirke és a sült csirke között.
Végül kiemelendő az is, hogy a vizsgált populáció nem reprezentálja a teljes globális lakosságot, így az eredmények nem általánosíthatók. Ezért óvatosnak kell lenni a vizsgálati eredmények értelmezése során, további vizsgálatokra van szükség a megfigyelt összefüggések megerősítéséhez és az egyértelmű ok-okozati összefüggés megállapításához.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
