A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének szakmai rendezvénysorozata mára már valóban hagyományosnak tekinthető, hiszen ebben az évben jubilál, tizedszer kerül megrendezésre. A változatlanul három részből álló előadássorozat mindegyikét idén is két helyszínen, a dunántúli szakemberek részére Kaposváron, az alföldiek részére pedig Gyomaendrődön szervezik meg.
Az első rendezvényen az állatvédelemmel és állatjólléttel, valamint a melléktermék-hasznosítással kapcsolatos előadások hangzottak el, melyek anyagait írásban is kézhez kapták a résztvevők.
ÁLLATVÉDELEM, ÁLLATJÓLÉT A SERTÉSÁGAZATBAN
Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő, a Nébih osztályvezetője Állatvédelem, állatjóllét a sertéságazatban c. előadását azzal indította, hogy e kérdéskört nem feltétlenül kell szeretni, de nem lehet negligálni, mivel egyre élesebbé válik nálunk is. Vannak jogok – melyek ma már önkormányzati rendeletekkel nem korlátozhatóak –, mint például a tartás, a vagyonszerzés, a megfelelő keretek közötti forgalmazás vagy a vágóállat életéről való döntés, valamint a szabad orvosválasztás, de emellett nem szabad elfelejteni, hogy vannak kötelességek is. Léteznek a bejelentésre és jelölésre, valamint a hatósági intézkedések tűrésére vonatkozó, továbbá a jó gazda gondosságával való tartással kapcsolatos kötelezettségek, melyekhez szorosan kapcsolódnak az állatvédelmi előírások. Ezek általános alapelveit az 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza, míg a tartásra vonatkozó részletelőírásokat a 32/1999. (III.30.) FVM-rendelet. A jogszabályok alapelve, hogy tilos az állatoknak szükségtelen fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni, meghatározva ebben többek között az érzéstelenítés nélkül elvégezhető beavatkozásokat is. Ezt egészíti ki a büntetőjog, ami tilt és büntet a gerinces állatok esetében minden olyan cselekményt, ami egészségkárosodást vagy pusztulást okoz, és tiltja az állat elűzését, elhagyását is.
EFSA-AJÁNLÁSOK
Az előadás végén Dr. Pallós László felhívta a figyelmet az EFSA (European Food Safety Authority) ajánlásaira. Ezek kiterjednek az állatjóléti felelős képzésre, a ketreces tartásmódok kivezetésére, a környezetgazdagító anyagok használatára, az alomszám 12-14 malacra maximalizálására, az immunkasztrációra, a farokkurtítás betiltására, a vágóhídi nyomon követésre és a harmonizált ellenőrzési módszerek kidolgozására, melyek még sok fejtörést okozhatnak a tenyésztőknek és tartóknak.
Dr. Bíró Hunor címzetes egyetemi docens Az állatjólét kiemelt kérdései c. előadásában definiálta, hogy az állatjólét jele az egészség és a fajra jellemző viselkedés. Ez összefügg az öt szabadságjoggal, melyek a mentesség az éhségtől és szomjúságtól; a fájdalomtól, sérüléstől és betegségektől; a félelemtől és stressztől; a természetes viselkedést korlátozó körülményektől, valamint a kényelmetlenségtől, illetve rossz érzéstől. Összefüggés van tehát az állatjólét és a betegségek között, hiszen a betegségek rontják az állat jólétét, a nem megfelelő állatjólét pedig akár sérülést is okozó viselkedési zavarokat és szubklinikai vagy manifesztált betegségeket eredményez. Ez nem mellesleg arra a tényre is rávilágít, hogy megfelelő állatjólét nélkül nincs antibiotikum-csökkentés sem.
A SERTÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA
Surányi József, a MATE Állatitermék és Élelmiszertartósítási Tanszék egyetemi mérnöke előadásában ismertette a hallgatósággal, hogy Mi mindenre használható a sertés. Magas fehérje- és táplálkozásbiológiai értéke miatt első helyen természetesen a sertéshús étkezési felhasználását jelölte meg. Annál is inkább, mert annak ellenére, hogy Európában a vegetáriánus és flexitáriánus célcsoportok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, és a fogyasztók egyre kevesebb húst szeretnének, összességében mégis nő a hús iránti igény. A föld lakossága rendkívüli gyorsasággal nő, és az 1950-ben még 45 millió to/év húsigény, 2050-re várhatóan 410-465 millió to/év lesz, amit ki kell elégíteni. Emellett nem szabad elfelejteni az élelmiszer-ellátásban a belsőségek jelentőségét, ami főleg a kínai importnál feltűnő, ahol a sertésbelsőségek importja évek óta a húsimportot meghaladó, és folyamatosan növekszik.
TÖBBLETKÖLTSÉGGEL JÁR
Héregi Péter, a Big Dutchman technológusa, a Korszerű technológiák az állatjóléti változások tükrében c. előadásában megfogalmazta, hogy az állatjólét a fenntartható állattenyésztés szerves része, olyan tartási körülmények összessége, amelyek biztosítják háziállataink egészségét a termelés teljes ideje alatt. Leszögezte, hogy feltehetően jelenleg az EU rendelkezik a világon a legmagasabb állatjóléti normákkal. A követelményeknek való megfelelés természetesen úgy a vállalkozások, mint a hatóság részére többletköltséggel jár, ami a sertés esetében évi 404,9 millió euró, az éves átlagos termelési érték 1,47%-a. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok – ugyan ezek eléggé korlátozottak – azt sugallják, hogy idővel az előnyök felülmúlhatják a költségeket, sok piaci szereplő véli úgy, hogy jelentős versenyhátrányt okoznak az EU-n kívüli termelőkkel szemben. A jelenleg is szigorú normák ellenére újabb javaslatok várhatóak – bár jelenleg határozatlan időre lekerületek a napirendről – annak érdekében, hogy 2038-ra több milliárd haszonállat élhessen jobb körülmények között. Ezek közül a leglényegesebbek a kocák ketreces tartásával kapcsolatos tiltás, a kocák szabad mozgását lehetővé tevő fiaztató kutrica kialakítása, a malacok farokkurtításának és ivartalanításának további szabályozása és a szállítások szigorítása.
A témáról és az előadások anyagáról bővebben a MÁL februári számában olvashatnak
