Újra egyre több kéknyelv fertőzést állapítanak meg Európa szerte. Magyarország jelenleg ugyan még mentes a betegségtől, de az elmúlt hetekben több alkalommal import állatokban kimutatták a vírust. A járvány elkerülése érdekében fontos, hogy az állattartók és a hatóság együtt működjenek. Az aktuális helyzetről és szükséges teendőkről a Nébih állatvédelmi és állategészségügyi igazgatóságát kérdeztük.
Milyen fejlődési ívet járt be a kéknyelv betegség megítélése az elmúlt két évtizedben az EU-ban és hazánkban?
A kéknyelv-betegséget vírus okozza, első sorban kérődző állatokat, például juhokat és szarvasmarhákat érint. Az elmúlt két évtizedben a betegség megítélése és kezelése sokat változott Európában. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején viszonylag ismeretlen volt a kontinensünkön, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten terjedt el. Az első jelentős kitörés 2006-ban, Spanyolországban történt az EU-ban, amit gyors terjedés követett más országokban is, például Franciaországban és Olaszországban. A 2010-es évek elején az EU szabályozási keretet alakított ki a kezelésre. A tagállamok vállalták, hogy megelőző intézkedéseket tesznek, ide értve a vakcinázási programokat és a betegség monitorozását. Hazánkban is bevezették a szükséges lépéseket a kéknyelv-betegség terjedésének megakadályozásáért. A vakcinák kifejlesztése és alkalmazása nagy szerepet játszik a kór kontrollálásában. Ezt tükrözi az is, hogy az EU alacsonyabb, C betegség kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy ellene a mentesítés tagállami szinten önkéntes.
Magyarország jelenleg ugyan még mentes a betegségtől, de az elmúlt hetekben több alkalommal import állatokban kimutatták a vírust. Ennek milyen hatása lehet és lesz az ország státuszára?
Valóban több esetben kimutatták a vírus nukleinsavat, de ezen állatoknál klinikai tüneteket nem észleltek, a járványügyi kapcsolat kitörésekkel nem állt fenn. Fontos tudni, hogy a vírus nukleinsav nyomai a vérben elméletileg azután is kimutathatók, ha a vírus már nincs jelen. Lényeges, hogy ezen esetek a mentességünket nem befolyásolták, azonban a kimutatott vírus nukleinsav figyelmeztető jel lehet. A beszállított és karanténozott állatokban még jelen lehet a vírus, és átjuthat a hazai állományokba, különösen, ha közvetlen környezetükben szúnyogok, mint vektorok jelen vannak. Ezenfelül a kéknyelv-betegség megjelenése negatívan érintheti a hazánkból származó élőállatok és állati eredetű termékek exportját. Ezeken túl további állategészségügyi szolgáltatások, vakcinázási programok és egyéb megelőző intézkedések válhatnak szükségessé, hogy a meglévő állományvédelmet biztosítsák, valamint megakadályozzák a betegség terjedését. A védekezésben különösen fontos, hogy az állategészségügyi hatóságok, a gazdák és a szakmai szervezetek együttműködjenek.
Mit javasol a gazdáknak a betegség elleni védekezéshez? Aki fertőzött tagországból, pl. Franciaországból vagy Németországból szeretne szarvasmarhát vagy juhot beszállítani, annak mire kell figyelnie és hogyan járjon el?
A kockázat leginkább három módon csökkenthető. Egyrészt vakcina alkalmazásával: jelenleg a kéknyelv-betegség vírussal fertőzött tagállamból fogékony állatot behozni minimum 60 nappal a szállítás előtt, a helyben előforduló kéknyelv-betegség vírus szerotípus elleni védőoltással lehet. Egyes esetekben az idő lerövidíthető. Az állategészségügyi bizonyítványt vinni kell a szállításhoz, mert ez igazolja a teljesült követelményeket. Más részt védekezni kell a szúnyogok ellen. Harmadrészt tartsák be a karanténozási szabályokat. Csökkentsék a különféle állatpopulációk közötti közvetlen érintkezést, és figyeljenek az újbóli betelepítésekre, a vásárlások időzítésére is.
A teljes interjút a novemberi MÁL-ban olvashatják
