A mezőgazdasági termelés nagysága csak a feudalizmus időszakáig volt általánosan meghatározó egy térség gazdasági erejében, és a legprosperálóbb térségek már akkor is főként a bányászat, kereskedelem és szolgáltatások révén jutottak gazdasági előnyhöz. Mégis, egészen a XX. századig, az élelmiszer-önellátás alapvető feltétele volt bármilyen gazdasági stabilitásnak és társadalmi fejlődésnek, és erről a nemzetállamok sem mondtak le. A múlt évszázadban fordulat következett be, és egyes országok az élelmiszerbiztonságukat az általános gazdasági teljesítményük által látják biztosítottnak.
Lapszám, melyben a cikk megjelent:
